Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014. június

Ide is eljutottunk együtt

Ide is eljutottunk együtt

Ígértem, hogy megpróbálok legalább havonta egyszer írni magunkról, Hát most itt vagyok.

Nem mondhatom, hogy az elmúlt hetek kevésbé voltak fárasztóak mint a szülés utáni hetek, viszont már egészen másfajta fáradalmakat próbálok itt kipiheni 🙂

Az után, hogy legutóbb jelentkeztem eléggé besűrűsödtek a dolgok, ugyanis jött az év végi hajrá – készülődés a vizsgákra. Ahhh, annyira örültem, hogy Jázmin már levizsgázott és vele már csak a szlovákot kellett átvenni! Megpróbáltuk úgy csinálni, hogy a reggeli után rögtön a tanulást vettük elő, hogy minél hamarabb meglegyünk a nehezével és mehessenek játszani. Legtöbbször a délelőtti szopizás alatt is szlovákoztunk egyikőjükkel. Aztán jött a főzés, meg a többi. Ebből a főzést volt a legnehezebb abszolválni, mert ugyebár a többit azért abba lehet hagyni, ha a baba miatt elcsúsznak a dolgok, de enni csak kell valamit adni délben a három lurkónak. Nagyon jó volt, hogy ebben is volt itt-ott segítségem, volt hogy komplett ebédet kaptunk, szóval valamit azért mindig ettünk 🙂

két és fél hónaposan

két és fél hónaposan

Közben a kicsi lányunk egyre jobban kimerített a késő esti sírásokkal, amit láthatóan a hasija okozott. Annyit gondolkodtam, imádkoztam, hogy rájöjjek mi okozza. Elkezdtem írni, hogy mikor mit eszek, és kiderült, hogy bizony ő is érzékeny a tejre. Elkezdtem csak laktózmenteset inni, amitől rögtön jobb lett a helyzet, de maradt a furi zöld széklet, ami leggyakrabban valamilyen ételallergiát jelez. Szóval rábírtam magam, hogy tejmentesen étkezzek – na ez volt a legkeményebb feladat számomra. Néha már úgy éreztem, éhezni fogok, ha nem ehetek semmilyen tejterméket, annyira rá voltunk állva a sok tejre, élen a házi joghurttal… De lassacskán javultak Hanna baba körül is a dolgok, éjjel általában kétszer ébredt és vissza is aludt – legtöbbször én is bealudtam a szopizásba, ami az előző három gyereknél szinte sosem történt meg. Aztán mikor jött az eper és a málna, újra jöttek a hatalmas esti gyötrődések, sokszor csak éjfélre aludtunk el… huhh, annyi mindenről kellett lemondanom! Nem gondoltam volna magamról, hogy ennyire nehezemre fog esni… Szóval rendesen próbára tesz itt engem ez a csemete. De nagyon szépen fejlődik és annyira ügyesen szopizik az első perctől hogy ezért igazán hálás lehetek! Reménykedek, hogy lassacskán egyre több mindent fog bírni a pocakja is.

 

Áron a legkedvencebb unokatesójával.

Áron a legkedvencebb unokatesójával.

Nővéremmel és a kedvenceinkkel

Nővéremmel és a kedvenceinkkel

Szóval miközben naponta megküzdöttünk a hasfájással, a tanulással na meg a sok tennivalóval, nagy izgalmak elé néztünk, mert vártuk a tesómékat, akik május végén jöttek haza két csemetéjükkel 5 hétre. 5 éve nem voltak itthon, szóval tényleg nagyon vártuk már a találkozást! Ment a sok szervezés, hogy mikor ki kinél lesz, és a folyamatos agyalás, hogy a sok jövés-menés mellett valahogy a vizsgákat is megcsináljuk. Hát nem részletezem, de volt mit csinálni, hogy részt tudjunk venni 3 osztálykoncerten, 2 zenesulis vizsgán és a több napig tartó iskolai vizsgákon úgy, hogy a legtöbbször Hannát is vinni kellett magammal. huhh, hát jó, hogy mindez már mögöttünk van. Voltak azért kemény pillanatok, amikor kissé kétségbeestem, hogy mi lesz ebből az egészből, de alapvetően jól mentek a dolgok. Áronnak persze sokkal több gyakorlásra lett volna szüksége két-három tantárgyból is, hogy teljesen megtanulja az anyagot, így a bizije most nem alakult a legjobban, de a körülményekhez képest – meg ahhoz képest, hogy őt most egyáltalán nem érdekelte, hogy hányast fog kapni – egész jól megment minden.

Együtt imádkozunk érte...

Együtt imádkozunk érte…

A legemlékezetesebb az elmúlt hétvége volt, amikor végre együtt voltunk mind a hatan tesók családostul! Annyira érdekes volt ezt megélni ennyi év -és változás –

után! A három lánynak már vannak gyerekei, a három fiúnak még nincs… hát ez is érdekes helyzetet varázsolt, de élveztük – és jóóóó rendesen lefáradtunk!

Hát így telt az elmúlt hónapunk. Varázslatosan, szépen, izgalmasan… fárasztóan… de nagyon-nagyon emlékezetesen! : D

 

Délutáni focizás 😀

Reklámok

Read Full Post »