Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2011. június

elgondolkodtató…

Még jó múltkor találtam egy érdekes történetet egy gyülekezeti újságban. Most ezt szeretném megosztani veletek! Érdemes elolvasni!

És azután mi lenne?

A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján, és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató megkérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.

– Egyébként mivel tölti az idejét? – kérdezi a szakember.

– Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit – feleli a halász.

A piackutató itt közbevág:

– Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós flottára.

– És azután? – kérdezi a halász.

– Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Cotonouba, Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne.

– Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? – érdeklődik a halász.

– Úgy 15-20 év alatt – válaszolja a piackutató.

– És azután? – folytatja a kérdezősködést a halász.

– Ekkor kezd érdekessé válni az élet – magyarázza a szakember – Nyugdíjba vonulhatna. otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távol eső faluba költözhetne.

– És azután mi lenne? – kérdezi a halász.

– Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit…

Erre a halász: – Én most is ezt csinálom!

„Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk.” (1Tim 6,17)

 

Forrás: Internet

Read Full Post »

… van már majdnem teljes egészében mögöttünk. Sajnálom, ha valakinek csalódást okozok, de sajna nincs kapacitásom arra, hogy mindent leírjak, amit szeretnék.

Így most csak annyit mondok el, hogy jól telt ez a hónap is, volt benne egy jó kis kiruccanás a férjemmel (bepótolva az elmaradt házassági évfordulónkra szánt kiruccanást), egy apák napja, amin egy szép ének is elhangzott a gyülekezetben, egy ovis ballagás, amibe túl sok mindent vállaltam be ugyebár… És sok sok izgalom a készülődések, ünnepek, építkezés miatt.

Szóval akkor jöjjön az ének (angolul – magyar szöveggel feliratozva itt: http://youtu.be/awWhbiUwioM ) és pár kép!

… te hallasz minden kívánságot, és szereted sokkal nagyobb, minthogy kevesebbet adj nekünk.

Mi van, ha áldásaid esőcseppeken keresztül érkeznek?

Mi van ha a gyógyításod könnyeken keresztül érkezik?

Mi van, ha ezer álmatlan éjszakába kerül megértenünk, hogy te akkor is közel vagy?

Mi van, ha a legnagyobb csalódásaim, vagy ami fájdalmas az életben, egy sokkal nagyobb szomjúságot fed fel, melyet a világ nem tud oltani…

 

egy kis móka a gyermekparkban

ballagás után az ovi udvarán

Read Full Post »