Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2011. február

Már régóta készülök írni azokról a könyvekről, amiket mostanában olvasok és komoly hatással voltak rám.. akarom mondani, az elolvasásuk után sok mindent máshogy látok és pár dolgot máshogy teszek, mint addig.

Hát mivel sehogysem tudom kiszorítani az időmből, hogy többször írjak – talán most még nem ennek van itt az ideje? – ezért most csak egy könyvről fogok beszélni. És erről is főleg azért, hogy magamnak is megörökítsem a gondolataimat róla. Nos hát ez a könyv Henry T. Blackaby: Isten megtapasztalása akaratának megismerése és cselekvése által. (megvásárolható: http://www.goodnews.hu/product_info.php?manufacturers_id=13&products_id=472&osCsid=c54747d0a136faaf2e8e9d33d8b3863e)

Lehet, hogy sokaknak nem tűnik izgalmasnak a dolog, de nekem nagyon is az. Egyszer régebben már elkezdtem olvasni ezt a könyvet, ami nem más, mint egy nagyszerű Bibliatanulmány. Az egyik gyülekezetben nagyon jól megfogalmazták, miről szól: “Isten élő, napi szeretetkapcsolatra törekszik velünk, amely személyes. A tanulmányok végzése során kialakul egy Isten munkájára érzékenyebb gondolkodásmód, mely által felismeri a hívő hol cselekszik Isten és hogyan kapcsolódhat abba bele. Az Istenhez és munkájához való kapcsolódásból pedig az Úr megtapasztalása következik mind az egyén, mind pedig a közösség életében. Ezek a megtapasztalások, hitlépések pedig az élő Isten jobb megismeréséhez segítenek. A tanulmány sok személyes bizonyságról számol be.”

De mit is értettem meg én belőle ez alatt a pár hét alatt? Először is, erőteljesen felhívta a figyelmem arra, hogy keresztény életünkben minden, de minden azon múlik, hogy szeretetkapcsolatban vagyok-e Istennel. Vagyis megtapasztaltam-e már annyira a szeretetét, hogy feltétlen rá tudom magam bízni és van-e ez a szeretetkapcsolat olyan erős, hogy mindennél fontosabbá vállt az életemben? Mert Isten önmagával való szeretetkapcsolatra teremtett minket. Erre csak a Szentlélek tud eljuttatni – ha igazán vágyunk rá. Ami a legjobb, mindezt Isten kezdeményezi, nekünk csak “válaszolni” kell rá.  Szóval az egyik nagy igazság, amit az első hetekben tudatosítanom kellett, hogy az Isten által kezdeményezett szeretetközösség a legértékesebb kapcsolat, a legmagasabb teljesítmény és a legmagasabb pozíció az életben.

Aztán megértettem azt, hogy mennyire fontos életemet újból Istenhez igazítani, vagyis az ő szándékaira összpontosítani, nem a saját terveimre. Ezt eddig is tudtam, de a gyakorlati megvalósítás valahogy akadozott az életemben. Ezek mellett a tanulmányok mellett sikerült megérteni, hogy is néz ki ez a   gyakorlatban. Na hát ezt most itt nem gfogom tudni leírni – ezért is érdemes elolvasni. Egy külön felfedezés volt számomra mikor felfogtam, hogy sokkal fontosabb megérteni mit készül Isten tenni ott ahol vagyok (mert ugye, isten mindig munkálkodik körülöttünk, csak nem mindig látjuk), mint közölni vele, hogy én mit akarok tenni érte. Vagyis lefordítva a gyakorlati életre, sokkal fontosabb arra összpontosítanom, hogy megértsem mi Isten akarata most velem (mert hogy benne vagyok a tervében), mint teljes erőmből azon dolgozni, hogy túlküszködjem magam ezen a nehéz időszakon…

Nos hát mikor ezekről olvasgattam, Isten fokozatosan levette a szememről a leplet, és rámutatott, hogy az elmúlt időszakban mennyi mindenben elakadtam – vagyis elakadtunk, ami a hitéletünket illeti. Most egy csomó minden a helyére került a gondolataimban… sok-sok miért? -re kaptam választ, szóval nagyon-nagyon hálás vagyok Istennek ezekért a megtapasztalásokért. A legjobb az volt, hogy végre megtanultam hogyan kell figyelni Isten hangjára: hogyan is szól hozzánk? Mert hogy Isten nem változik, most is beszél népével. Ledöbbentő ez az igazság: ha nehéz meghallanod Isten beszédét, akkor keresztény tapasztalatod leglényegesebb pontjánál van nehézséged. Több napon keresztül vezet rá igei példákon keresztül, hogy hogyan ismerjük fel ha Isten szól. Mert ismerni Isten hangját nem egy formulát jelent. Nem is egy módszer, amit követni tudsz. Az Isten hangjának ismerése a vele való bensőséges szeretetközösségből ered. Mint mindenben, ebben is a Vele való kapcsolat a legfontosabb.

Elárulom, még csak a jó felénél tartok én is a könyvnek, de annyira jó, hogy muszáj volt írnom róla! Remélem felkeltettem az érdeklődésteket! Amúgy nem egyedül olvasom, van egy csoport, akik megosztják minden egyes tanulmánynál a gondolataikat egymással a következő oldalon: http://www.budaievodia.blogspot.com. Így sokkal jobb!

Read Full Post »

Újra egy Valentin nap, és újra “házasság hete”. Jó, hogy ez is épp februárban van! 🙂 Bár számunkra ez a hét is kb. ugyan olyan lesz, mint a többi, de azért egy-két gondolatnál jó megállni, elgondolkodni.  Azért egy kis meglepivel én is készülök a férjem számára, még ha a jó öreg együtt töltött estékről le is kell mondani. Bizony, pont pár napja gondolkodtunk el azon, hogy mióta gyerekeink vannak, ezek az előbb említett esték valahogy elmaradtak. Mégpedig elég erősen. Már csak itt-ott sikerül összehozni helyettük egy-egy délutánt… Kár hogy nincs olyan ember a közelünkben aki nem családos és bevállalna 3 gyereket egy egész estére 😀 😀 :D. Fizetnék neki érte!


Na de visszatérve, ahogy a napokban olvasgattam a házasságról ez a gondolat fogott meg leginkább: ” Ha körültekintünk, a fogyasztási nyomás egyik jól bevált célpontja a gyermekünk, akinek inkább megveszünk dolgokat, mint saját magunknak ( mit is vettünk nekik legutóbb? tényleg olyan nagyon szükséges volt?). A piac ezért őt állítja középpontba. Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy ettől jól működik a társadalom… A keresztény logika más sorrendet állít: a házasság élvez elsőbbséget, ez fogadja be Isten teremtő erejét, szeretetét és adja tovább a családnak, mint társadalmi alapegységnek.” Kozek Lilla, Family

Nos, tehát most azt határoztam el magamban, hogy Isten segítségével nagyobb energiákat fogok  – bocsánat, próbálok – belefektetni a házasságunkba, mint a gyerekeinkbe. Mert az utóbbi hónapok igencsak a gyerekeinkről szóltak. Kivéve egy estét, mikor megnéztük együtt A-val a Séta az emlékekben-t ( Walk to remember). Gyönyörű film, nekünk most is sokat adott. Sok új gondolatot, beszélgetést.

Minden házaspárnak szép hetet! Kívánom, hogy jól kit tudjátok használni az együtt töltött perceket! (magamnak is!! 🙂 )

 

Read Full Post »

A minap egy igen kellemes meglepiben volt részem, kaptam egy díjat Kilikétől. Köszönöm, hogy gondoltál rám, Kilike!

Én egyelőre nem tudom kinek adjam tovább, mert aki kapásból eszembe jutott, annak már zárt a blogja, a többiek meg már ismertek, illetve a napokban kaptak ilyet…

Amúgy köszönet a jó ötletekért! Hát fánkot már sütött nekünk a mama, így azt majd máskor fogjuk megcsinálni, viszont ma csináltam fini csalamádét, csak úgy egy fej káposztából. Nyami ! Holnap meg meg akarom sütni a karácsonykor elmaradt gyümölcskenyeret.

Aztán hát továbbra is itt fagy, meg a hó, de legalább volt részünk gyönyörű zuzmarás reggelekben. A gyerkőcök is egész jól feltalálják magukat. A múlt héten hópelyheket “garázsoltunk”, ahogy Jázmin mondta. Kipróbáltuk a klasszikus vízvestékes varázslatot: fehér zsirkrétával hópelyheket rajzoltam egy papírra, ők meg átfestették. Nagyon jól lehet így az ecset használatát gyakorolni!

Én meg próbálok folyamatosan töltekezni, több könyvet is olvasok, amikről jujj de jó lenne többet is írni, de most nem fog menni… Simon egyfolytában sír és olyan dolgot tett, amit még életemben nem láttam. Lassan kibújnak a hátsó fogai és véresre harapdálta az egyik oldalon belül a száját. Teljesen tanácstalanul állok itt, nem tudom mit csináljak neki vele, de eléggé fájhat már neki!

Szóval legközelebb igyekszem jönni a KÖNYVEKKEL!

 

Read Full Post »