Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2009. augusztus

Hordozókendő!!!

Megvan életem első hordozókendője. Ma délelőtt érkezett meg, egyenesen az USA-ból. Egy MO-i anyuka ajánlatára rendeltük onnan, a neve:  Sleepy Wrap.

Szép mély narancssárga! nagyon tetszik ! 🙂

...íme a kendő...

...íme a kendő...

Rugalmas és nagyon könnyű, amint látjátok ki is próbáltam, már amennyire a pocakom engedte. Egy bébi méretű babával, amiből csak a haja látszik a képen 🙂 nagyon tetszik a dolog, bár így nyáron érezhetően melegít, de most a harmadik gyerkőcnél tuti alkalmazni fogom! Alig várom!

Ja, amúgy szeptemberben Magyarországon is megrendezik a hordozókendős hetet. Úgy elmennék! Majd keresek itt a közelben valami programot, mondjuk Tatán! Na meglátjuk!

NBH_logo2009_datumos-honlapos

Read Full Post »

26 hetesen

Bizony már itt tartunk! Egyre csak rohan az idő, míg én az utóbbi hetekben összejött nehézségektől nem is veszem észre mennyi minden történik körülöttünk… Például most hogy így sokat szomorkodtam, teljesen el tudtam felejtkezni, hogy valaki itt lakik a pocakomban. Igaz, nem nagy még ez a pocak, de azért már megérzem, ha kicsit többet hajlongok, guggolok. Érzem, hogy sokkal jobban kell vigyáznom, mint az előző kettő terhességnél. Hiába, öregszünk 🙂 na jó, azért örülhetek, hogy nincs semmi komolyabb probléma, csak ezek a fránya visszerek, amik azért jócskán lefékezik az embert tevékenységében…

Hála Istennek, a héten több látogatónk is volt és olyan jó volt kikapcsolódni a mindennapi körforgásból (vagy inkább a magunk körül forgásból?). Meg tényleg sok biztató szót kaptunk a helyzetünkre nézve és ez olyan jól esett. Tegnap délelőtt pl. két anyuka látogatott meg a fiaival, buli volt!

Hát így nézünk ki 26 hetesen...

Hát így nézünk ki 26 hetesen...

Jó volt, hogy többen is eljöttek, mert már éreztem, hogy kicsit elhanyagoltam a gyerekeket. Ahogy magamban szomorkodtam az utóbbi napokban, elég keveset beszélgettem, meg foglalkoztam velük. És hát már csak azt vettem észre, hogy rám sem hederítenek… Most igyekszem tudatosabban odafigyelni és jó élményekkel gazdagítani őket még ezekben az utolsó nyári napokban!

Read Full Post »

Ma hallottam először magyarul ez a gyönyörű éneket egy esküvői felvételről (azt itt megnézheted: http://www.youtube.com/watch?v=-TJdzKjpun4).

De ezen jobban érteni a szöveget, hallgassátok meg!
(The Prayer)

Read Full Post »

Hát mégiscsak eljutottunk Tahiba vasárnap, ahol mint minden évben, most is szép számmal jöttek össze baptista testvéreink! Igaz, nem volt felhőtlen az ég, de azért jól telt a nap! Rögtön azzal kezdődött, hogy 5 perccel a kezdés előtt elkezdett zuhogni, így mindenkinek be kellett valahová vonulni. Mi becuccoltunk egy barakba, aztán megkerestük a gyerekfoglalkozást. Áron nagyon szépen bekapcsolódott, de Jázminunk csak kapaszkodott belém… Na délre aztán kisütött a nap, el is kezdődött a szaladgálás! Ketten alig bírtuk szemmel tartani a gyerekeinket 🙂 Még jó, hogy mindenütt ki volt hangosítva az egész, így bármerre voltunk, azért hallottuk amit mondanak 🙂

Mivel én délelőtt a gyerekekkel voltam, csak délután hallottam az igehirdetést. Tiszta furi volt magyarországi ünnepségen szlovákul hallani az igét – egész otthon éreztem magam 😉 – mert Kriska testvérünk volt felkérve szolgálatra.

Tomáš Kriška és Bánsky Tibor a szószéken, előttük a szlovákiai pengetősök

Tomáš Kriška és Bánsky Tibor a szószéken, előttük a szlovákiai pengetősök

Nagyon megszólított az ige, Dániel könyvéből Sidrák, Misák és Abednego története, mikor nem borulnak le a szobor előtt. Most nem fogom tudni leírni miről szólt, de megfogott az a gondolat, hogy ezek a férfiak tudták milyen Istenük van. Aki bármit megtehet, de ha nem tenné is… Aztán hogy tudták, hogy az ő Istenük mindenható és erről bizonyságot is tettek. Sok mindent mondott még, ami megmaradt bennem, szeretném ha meggyökereznének ezek az igék a következő időszakra nézve is bennünk.

A gyerekek is elvoltak egész estig, Áron mindig két fickó nyomában – ki is rohangálta magát.

Íme a két fickó, itt már a délutáni Istentisztelet alatt :)

Íme a két fickó, itt már a délutáni Istentisztelet alatt 🙂

Áron délután elment Máriával a gyerekfoglalkozásra, de utána állandóan eltűnt és a világért nem akart hazaindulni. Pedig a végén megint elkezdett esni, így nem nagyon maradhattunk tovább…

Read Full Post »

Még élünk

és virulunk! igaz, az utóbbi hetekben nem mindig öntöttek el ezek a virulós érzések, de tegnap azt mondtam magamban, hogy amíg A. -nak, nem hónapokra kell elutazni munkahely miatt és nem a bányában dolgozik, addig örülhetek. Aztán tegnap este olvasom, hogy 16-an meghaltak itt, Szlovákiában egy bányában…

Szóval vastagon zajlik az élet így a “szünidő” utolsó heteiben. Ezt csak azért írom, mert úgy néz ki, hogy szeptembertől mindkét csemete megy oviba. Persze egyelőre csak fél napra, és még sok mindent nem is tudok, hogy fog alakulni, de úgy látjuk, most eljött az ideje. Jázmin persze, mint sok kezdő ovis, nagyon várja. Főleg, hogy ott a játszótér, ami az egyedüli a faluban… Hát nagyon sokat agyaltam már azon is, hogyan lehetne a falu vezetőségét rászedni, hogy legyen már valahol egy nyilvános játszótér, de nem sokra jutottam sajna. Főleg mert a képviselő testületi gyűlések este vannak, amikre el sem jutok a gyerekektől. Pedig ott kéne felszólalni, meg benyújtani a kérvényt.

Persze még sok-sok minden máson is agyalunk, miközben egész nyáron mennek a befőzések, meg a pakolások, készülve a harmadik csemetére. Ez alatt azt kell érteni, hogy dobozolok meg dobozolok – szekrény híján.

ez csak az egyik sarok, ahol dobozok vannak...

ez csak az egyik sarok, ahol dobozok vannak...

Csak hogy elférjünk. Mondjuk ez jó, mert egy csomó ruhát likvidáltam már a pakolászás közben, meg egy adagot átszálítottunk anyumék szekrényeibe… he-he, vándorolnak vissza a lassanként ürülő szekrényekbe a cuccok…
Közben jó lenne elvégezni valami nagytakarítás félét is, amíg még tudok mozogni a pocakomtól, de valahogy erre nem bír sor kerülni.

Arról nem is beszélve, hogy csomó mindenkit szerettem volna meglátogatni ezen a nyáron és sehova nem jutottunk el. Mert hát minden hétvégére jut egy-egy szülinap, falunap, vendég, miegyéb.És hétköznap most már nem sok minden valósítható meg, mert A. dolgozik. Csak ha szabin van, ami a múlt héten volt, mert vendégeink voltak. Csaptunk is egy nagy Catanozást a komáromi sétafitálás meg gyerekparkozás után!

catan

Read Full Post »