Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2009. február

Fejlemények

Nos, hát először is elkészült a házi mosóporunk!! Teljesen bio, és nagyon jó! Az elkészítés módja Kamillánál megtalálható részletesen leírva, ezért én itt már nem írom le. Én is az ő receptje szerint csináltam! Már ki is próbáltam és egyszerűen jó. Mondjuk én még nem használok ecetet az öblítő helyett, de már csak nagyon kevés öblítőt teszek bele, hogy egy csöppnyi kis illatuk legyen a ruháknak.

Másodszor meg, egyre komolyabban gondolkodunk a jövőt illetően. Még az elköltözés is szóba jött “munkahely és szolgálat egyben” lehetőségével. Csak ezek a döntések!! Nagyon nehéz ilyen igazán markáns dolgokban dönteni. Bár ha jól belegondolok, kicsit olyan helyzetbe kerültünk, hogy ez is, meg az is teljesen Istenen múlik, hogy összejön-e. Ezek a dolgok az elkövetkező két-három hétben fognak eldőlni, úgyhogy kedves tesóim és mindenki aki hisz az ima erejében, imára fel!

Amúgy ma Jókán voltunk és nagyon hasznosan telt az ottlét, és nagyon el is gondolkodtatott.

És végezetül egy ige: “Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.” (Példabeszédek 20, 22) Ez az ige az egész elmúlt évemet végigkísérte és én hozom magammal idén is, mert nagyon kell…

hivtalak

Read Full Post »

Otthonoktatás?

Nos, eljutottunk idáig, hogy ebben a témában is írjunk valamit. Az utóbb iidőben sokat nyomoztam, keresgéltem, érdeklődtem hogyan is működnek ezek a családok, akik vállalták az otthonoktatást. A legbátorítóbb olvasmányra Eszter oldalán bukkantam rá, vagyis ő hívta fel rá a figyelmem. Ő is otthonoktató. Az említett cikk címe: Homeschooling as a way of life, melyben egy anyuka arról ír, hogy milyen legyen az otthonoktatás, ha valóban az életre, kreativitásra, gondolkodásra akarjuk felkészíteni gyerekeinket. Nekem nagyon sokat segített ez a cikk, bár angolul van és nem 100 %-ra értettem. Viszont elővettem a fordítóprogramot és így kb 1 óra alatt átrágtam magam rajta 🙂

Az utóbbi időben sajnos úgy tapasztalom, hogy kissé kikopott belőlem a kreativitás, pedig azelőtt csak úgy nyüzsögtem az ötletektől. Egy csomó dolog vár a dolgos kezekre szerte a lakásban a gyöngyöktól kezdve a gipszképeken keresztül a festésig, ragasztásig…. Csak elő kéne halászni őket. Na meg időt találni rá. Arra is hogy a gyerekekkel is alkossunk, meg hogy én is kiélhessem alkotói vágyaimat, mert már hiányzik ez a fajta tevékenység!

Egyébként már tettem fel valamit az Ötletek oldalunkra (tessék megnézni!), de rájöttem, hogy ott nem tudok mindig újabb, meg újabb bejegyzést irni, így az hiszem hamarosan meg is szüntetem, és majd itt találhattok  kreativitásra ösztönző irományokat – igérem, igyekszem megosztani azokat amikre eljutottunk!

Read Full Post »

Ho-ho-hóóóó

Nem a nagy horgász, hanem igazi! 🙂 Ezen a télen a legtöbb hó tegnap hullott le, és mi jól ki is használtunk. A reggeli után máris szánkóra pattantunk és “elcsúsztunk” a nagyiékig, ahol várt a fiatalok serege! Vagyis nem várt, mert csak akkor ébredezett, így szépen kicsalogattuk őket. A hógolyózás és szánkózás mellett ismét alkottunk egy hóembert!

a kalap nélküli hóemberünk :)

a kalap nélküli hóemberünk 🙂

Elsőre sajna ilyen szomorúra sikerült, aztán a legkisebb öcsém csinált neki orrot és mosolyt is csalt a pofijára!

hoember1

A gyerekek is megpróbálkoztak a szánkóhúzással. Kár, hogy a legnagyobb embert választották ki ehhez 🙂

Gyere, húzzuk!

Gyere, húzzuk!

Szóval csak azért, hogy mindenki kellőképpen kifáradjon! Később a hugom is csatlakozott a bulihoz, segített Jázminnak tolni a rakományt!

egyutt

Közben a nagyi készített nekünk fini ebédet. Persze mindenki azt hitte, hogy a gyerekek totál kifáradtak… hát nem. Áron nem is aludt délben, viszont estére már ő is kidőlt!

De jó, hogy néha ilyen napunk is van! Szeretném, ha egyre több közös élményünk lenne, nem csak a gyerekekkel, de a tesóimmal, meg a nagyszülőkkel is. És nem utolsó sorban apának anyával (vagyis nekünk szülőknek), mert most ez a legritkább!

Read Full Post »

A többi család…

De jó, hogy több családdal is kapcsolatban lehetünk! Most hogy tavaszi szünet volt, egész héten mentünk valahová 🙂 illetve valakikhez! Ezen a héten két családot is meglátogattunk, egy meg minket látogatott meg. Ez utóbbinak örültünk a legjobban, mert régen tervezgettük a találkozást. Azért amióta gyerekeink vannak nem is olyan egyszerú az ilyesmit megvalósítani! És a tetejében náluk pont egy nagyobb fiúcska és egy kicsi lány van,  a mieinkhez hasonlóan! De jó lenne többet együtt lenni velük! Ugyanis sokat lehet egymástól tanulni! Mindig bátorítást nyerek azokból amit megosztanak velünk. Most pl. pont ez a házaspár hívta fel a figyelmünket egy olyan szolgálatra ami végülis azóta bennünk van, mióta eljegyeztük egymást. Mondhatnám azt is hogy most ez egy teljesen új dolog, de mégsem, mert hát a gondolat már régota ott él a sívünk mélyén. Most azért imádkozunk, hogy ha ez az Úrtól van, akkor terelgessen minket ezen az úton tovább. Izgalmas!

Ők meg minket látogattak meg...

Ők meg minket látogattak meg...

A héten már anya is itthon van, most meg hétvégén sorban szálligóznak haza a többiek. Végre! Úgy tudnak hiányozni! Furcsa, hogy most már minden tesóm elkerült itthonról és szinte mindenki máshová… Hát igen.

Amúgy a napokban megint voltak új örömök is, most éppen Jázmin lep meg naponta többször azzal, hogy hozzámbújik és magához szorít, hogy: ana úd szejetjek! Persze Áronnal is is szeretgetik egymást, meg apa sem marad ki! Főleg reggel nem, mikor itthon van és mind összebújunk 🙂

Az éjszakák továbbra is maradnak a régiben, éjféltájt már mindenki nálunk alszik. Egyszer majd talán felnőnek…

Read Full Post »

Végre hull a hó!

Bizony lassan két napja havazik, és most meg is maradt! Reggel már 9 előtt kint voltunk szánkózni, de még nem volt annyira legyúrva hogy a mi dombunkon magától lecsússzon a szánkó, csak ha húztam őket. Fú, hát ki is fulladtam, nem vagyok valami nagy kondiban 😦

Viszont nagy örömömre Áront jobban vonzotta a hógolyózás és a hóemberépítés, mint a szánkózás, így nem sokáig huzogattam őket. Jázminnak meg nagyon tetszett, hogy a naagy, süppedős hóban caplathat…

A házunk mellett megcsináltuk  az idei első hóemberünket is 🙂 Nem lett nagy, az igaz, de hát Jázminhoz mértük. Sajnos nekünk itthon semmilyen diónk vagy mogyorónk nem volt, amiből szemet, orrot st. csinálhattunk volna. Azért utólag falevelekből, gallyakból alkottunk valami szemet meg szájat neki, de a képen az még nincs rajta!

befejező megmunkálások...

befejező megmunkálások...

Amúgy ez most Áron életének talán első nagy imameghallgatása, mert hetek óta imádkozik kitartóan hogy hulljon a hó és megmaradjon, hogy tudjunk szánkózni 🙂 Persze sokat beszélgettünk arról, hogy Isten hogyan hallgatja meg kéréseinket, és ez most olyan jó, hogy nem egyből lett meg amit kért… de meglett… Ebből mi is tanulunk.

Read Full Post »

Buli

A hétvégén annyi minden történt, hogy nem volt időm irogatni, csak pár képet teszek ide a csütörtök estéről, amikor is buli volt a gyerekek számára. Nem szerveztünk semmi különöset, csak eljöttek a legközelebbi gyerekbarátok, a Dóczé gyerekek. Miközben mi, anyukák, válogattuk az évzáró istentiszteletre a képeket, ők teljes gőzzel – és hanggal belevetették magukat a játékba.

)

A két kissebb a mi legkissebbünkkel 🙂

Áron meg nagy előszeretettel játszik a legnagyobbal, aki segít neki “főnök” lenni.

Ugye mi jó barátok vagyunk?...

Ugye mi jó barátok vagyunk?...

Amúgy a szombati disznótor elmaradt, de a gyerekek annyira be voltak indulva, hogy megyünk a mamáékhoz, hogy így is elmentünk. 🙂

Ma meg évzáró istentisztelet volt közös ebéddel – jóvolt együtt lenni, kicsit beszélgetni a többiekkel, csak ne lennék ilyen fáradt! Bezzeg a gyerekek most lendültek bele a játékba igazán, mikor már aludni kéne menni – egész délután nem bírták feltalálni magukat, csak nyavajogtak…

Read Full Post »

Rátaláltam egy régi szép énekre. És ez most aktuális is…

Read Full Post »

Older Posts »