Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2009. január

Ének

Hát sajnos magyarul nem tudom ezt a gyönyörű éneket betenni, de itt van angolul:
Aki női hangon szeretné meghallgatni:

Aki meg jobban szereti férfihangban, meghallgathatja itt

Nekem ez utóbbi sokkal jöbban tetszik!

Jó zenehallgatást!

Read Full Post »

Ma

A dal nem került ide, de amint tudom felteszem. Addig meg itt zeng a szivemben… Nagyon bíztató ének!

Tegnap és ma olyan gondolkodós napunk volt, mert sokminden összejött, amit újra kell gondolni és helyre kell tenni az Istennel való kapcsolatunktól kezdve a  gyereknevelésig… Remélem sikerül eljutnunk a következő lépésekig.

Szeretném, ha újra Isten igéje lenne az első az életünkben, és az ima – ez utóbbi nem csak vészhelyzetben!

Gondoljatok ránk!

Read Full Post »

Hosszú hétvége

Hát ez most egy hosszú hétvége volt, mint mindig, ha Attila dolgozik. De ma már velünk volt és olyan jó volt!

Igen, ma egy érdekes napunk volt, ugyanis az Istentisztelet végén Áron Erzsikéékhez kéreckedett (lelkipásztor családunk) és mikor Jázmin meghallotta (eddig még ő nem volt elengedve), ő is odament Erzsikéhez és el sem akarta engedni 🙂 Csak néztem nagyokat, milyen önálló lett hirtelen ez a lány! Szóval mivel szívesen vitték őket, elengedtük. Amúgy is már 3 napja csak bent voltunk az eső meg a sár miatt.

Mi meg végül nem kettesben csücsültünk itthon, hanem anyáékhoz mentünk, mert anya holnap megy el, meg Dáviddal is akartunk dumcsizni, mielőtt visszautazik. Aztán a katolikusoknál megtartott ökumenikus istentisztelet után mentünk a gyerekekért – fú, hát nagyon be voltak indulva, jól ki is fáradtak a nagy játszásban. Hiányzik azért nekik a gyerektársaság, és így, hogy van felnőtt felügyelet, én is örömmel engedem őket… De jó, hogy van egy ilyen család a közelünkben, itt a faluban!

Meg annak is örülök mindig, ha van vasárnapi iskola, mert a gyerekeink nagyon igénylik. És Áron rendesen issza a szavakat, sőt, már Jázmin is kezdi memorizálni a dolgokat! Ma este Áron kérdezi Jázmint hogy hogyan is kezdődött az aranymondás? Jázmin meg csak úgy rávágja, hogy “jégy ijgajmasz” = légy irgalmas… Nekem bűnösnek! – fejezi be Áron. 🙂

Szeretném sokkal többet tanítani őket Isten igéjéből – ez most az egyik dolog, amin gondolkodom, ti.  hogy mikor mit csináljunk, hogyan lehet minél többet átadni játékos módon stb. Mert ki kell használni, amig ilyen fogékonyak. Tényleg az a vágyam, hogy át tudjuk adni nekik a hitünket. Most ez a legtöbb amit tehetünk értük…

Hát igy éldegélünk.

Holnap megpróbálok feltenni egy éneket! Remélem sikerül!

Read Full Post »

Esős napok

Hát most ilyen esős napok vannak errefelé, amikor is jóval nehezebb kifárasztani az energiától duzzadó gyerekeket. Ennek ellenére egész jól telt az utóbbi két napunk.

Szerdán voltunk bent baba-mama klubban Komáromban, ahová mindig szívesen ruccanunk ki, mert a baptista gyülekezet ad neki otthont. Ez azt jelenti, hogy a legtöbben hívők, de nagyon örülünk a nem gyülekezetbe járók betérésének is, továbbá találkozhatunk ritkán látott barátainkkal – aminek én mindig nagyon örülök. És itt legalább a gyerekek is társaságban vannak.

Most már egyre jobban érik a “szentpéteri baba-mama klub projekt” a szívemben és az imáimban. Ti is imádkozzatok érte, hogy a maga idejében tudjam megtenni a szükséges lépéseket!

Ma a gyerekek a nagyinál voltak, míg mi Párkányba voltunk Erzsikével és csak azért nem jöttek velünk, mert Jázmin elég beteg lett, antibiotikumot szed és csunyán köhög. Viszont nagyon jól érezték magukat a nagyiéknál, aminek én is örülök és nekem megy olyan jól esett együtt lenni és együtt imádkozni a többiekkel! De jó, hogy Isten a rosszból vagy nehézségekből is tud kihozni jót! Szóval ezek az esős napok Isten áldásaiban is “esősek” és ez olyan jó! Annyi mindent kapunk Istentől, ha odafigyelünk rá! Én legalábbis így élem meg. A mai nap folyamán is tisztázódott bennem egy-két dolog, de erről majd később!

Ma olvastam ezt az idézetet, bátorítson titeket is!

“Hiszem, hogy Isen mindenből, a leggonoszabb dologból is tud jót kihozni. Ehhez olyan emberekre van szüksége, akik minden helyzetben feltalálják magukat. Ez a hit legyőzheti a jövőtől való félelmüket!”

D. Bonhoffer

Read Full Post »

Alszunk?

Hát mi már egy ideje nemigen alszunk rendesen. De végül is mit csodálkozzunk, hiszen mióta a gyerekek megszülettek ez így van. Persze nem mindenkinél törvényszerű ez a dolog, de nálunk eléggé…

Szóval mióta Áron beteg volt – karácsony előtt – azóta megint 4-en alszunk a mi ágyunkban – mi ugyeár két személyre volt tervezve. Jázmin most már 11 felé átjön és nem tud visszaaludni csak mellettem. Áron már felfogja, hogy a saját agyikóban kell aludni, de hajnal körül azért nagyon szeretné apa mellett folytatni az alvást. Így aztán számunkra marad a csíkban alvás – kicsit kényelmetlen, főleg ha füszerezik az éjjeli felkiálltásokkal és csapkodásokkal (Jázmin remekül becélozza az ütéseket az orrom közepére).

Hát az éjjel úgy döntöttem, hogy ennek véget vetünk. Beviszünk egy ágyat a miénk mellé, hogy alkalomadtán át lehessen rá tenni a gyereket, vagy magunkat 🙂

Valahogy nekünk nem megy az “addig hagyjuk sírni, míg álomba nem sírja magát” féle módszer. Pedig próbáltuk már azt is végső kimerültségünkben, de annak csak annyi volt az eredménye, hogy valószínűleg a szomszédok sem aludtak azon órában, mert Jázmin akkor ahangon tud sírni és olyan keservesen, hogy azon nem lehet elaludni, főleg, ha Áron egy idő után el kezd vele kiabálni, hogy “most már aztán elég volt, én ezt nem bírom!!” Meg hát a legtöbbször azért jönnek át, mert félnek és tudom milyen félni, mert én is félős voltam kicsi koromban.

Azért érdekelne, hogy mások hasonló helyzetben mit csináltak… persze minden család és minden gyerek más, nem biztos, hogy ami egyiknél bevállt az a másiknál is működik.

Szóval újra átrendeztünk pár dolgot a lakásban – hátha jobb lesz.

És persze most már mindent megteszünk azért, hogy a gyerekek kellőképpen kifáradjanak! Ezért is használtuk ki ma a jó időt és kimentünk mind egy nagy sétára, biciklizésre!

Íme a csemeték!

A keritésen túl egy kutyus kisér minket...

A kerítésen túl egy kutyus kisér minket...

Na jó, menjünk aludni, mert szerintem megint úgy jártunk, hogy mi jobban kifáradtunk mint ők!

Read Full Post »

Miért vágtam bele…

Nos, miután kicsit otthonosabban érzem magam a blogok világában, leírom miért is született meg ez az oldal.

Hát először is hogy a hozzánk közelállók többet tudjanak rólunk, ugyanis sokan messze laknak és ritkán találkozunk már szinte minden nagybácsival, nagynénivel, unokatesókkal – mármint a gyerekeink unokatesóival. Így kicsit jobban beleláthatnak mindennapjainkba. Aztán azért is irok, mert ezáltal is bizonyságot tudunk tenni a hitünkről – mert személyesen ritkábban adódik rá alkalom és hogy őszinte legyek nehezebb is. Végül, de nem utolsó sorban azért, hogy mindenki aki ismer  és aki olvas minket megláthassa rajtunk ISTEN JÓSÁGÁT és SZERETETÉT. Ezért is választottam azt az igét kezdésnek, hogy: “Érezzétek és lássátok meg hogy Jó az Úr, boldog az az ember, aki Ő benne bízik.” Zsoltárok 34: 9

Az a vágyam, hogy nyilvánvalóvá legyenek családunk életében Isten hatalmas dolgai!

Szóval mostantól érdemes minket figyelni 🙂

Read Full Post »

A szülinapról

És ha már egyszer elkéstem, hogy elkészüljek a szülinapomig, akkor legalább egy képet hagyok itt nektek róla! Mivelhogy az én szülinapom a férjem névnapján van, mindig együtt ünnepelünk! Most viszont ennek ellenére nem a napján ünnepeltük… nem baj, így legalább több napon át “szülinapoztam”!

Mi ketten...

Mi ketten...

Read Full Post »

Older Posts »