… na nem az elmúlt évre csak az utolsó egy-két hétre. Muszáj ezzel kezdenem az évet, mert az év végénk olyannyira besűrűsödött, hogy semmiről sem tudtam írni.
Azt hiszem, már régen volt ilyen mozgalmas a karácsonyunk, na meg az utána következő napok. Lehet, hogy idén kicsit többet vállaltam, mint kellett volna, de így legalább nem csak a sütés-főzésről szóltak az ünnepek. Én élveztem, hogy találkozhatok régen látott emberkékkel, meg végre időt tölthetek a tesóimmal, bár a gyerekeknek lehet hogy már kicsit sok volt a nagy jövés-menésből (főleg Áront zökkentette nagyon ki az egész).
Simon és a tortácskája...
Nálunk ugyebár karácsony előtt még egy szülinap is volt: Simoné. Idén már nagyon élvezte, hogy elfújhatja a gyertyákat a tortáján, így aztán miután mindenki evett a tortából még párszor újra meg újra meggyújtottuk a gyertyákat ő meg nagy örömmel elfújta:D
A szülinapozás után Simonnal elutaztunk Pesten keresztül a húgomékhoz, míg a többiek a mamánál maradtak, Attila meg dolgozott. Kedd estére jöttünk haza – ez már karácsony hete volt és minden napra összejött valami, így csak nagyon egyszerű karácsonyozást tartottunk itthon 24-én. A gyerekek miatt nem este esszük az ünnepi vacsorát, hanem délben (Áron előző nap azt kérte, hogy már reggel megehetnénk a vacsorát 
), ami után persze ajándékbontás volt és a szokásos általam díszített személyre szóló mézikalikat ettük meg.
Attila még dolgozik a kisautókkal... Áron már elvette a harang alakú mézikalit, mögötte meg nem nagyon látható a kicsi karácsonyfánk - sajna jobb kép nem készült, túl gyorsak voltak a gyerekek!
A tesóm, aki idén karácsonykor az anyagyülekezetében szolgált
Másnap aztán az én szüleimnél töltöttük a délutánt, utána meg Attila szüleinél. Most jöjjön pár kép a gyülekezeti ünneplésről.
A gyerekekkel nagyon sokat gyakoroltuk a közös énekünket: Kicsiny lettél értem, megszülettél értem, ajándékba hoztad önmagad nekem… Ezt énekelték el a suli karácsonyi ünnepségén is.
Itt állok jászolod felett... így közösen még sosem zenéltünk az öcsémmel
Együtt a gyerekekkel...
A fiatalok is énekeltek...
Szóval dús volt a program. és mivel a tesóm itthon volt, és elég sokan voltunk a gyülekezetben olyanok, akik szívesen voltunk együtt a szilveszteri istentisztelet után is, így hét év után először szilvesztereztünk a párommal gyerekek nélkül – ők ugyanis a nagyinál szilvesztereztek! Jó volt, csak így kicsit keveset aludtunk egymás után több napig is – most próbáljuk kipihenni a sok átbeszélgetett estét
Hát így teltek az utolsó napok- a többinek meg az emléke a szívünkben marad – és talán egy-két fotó is akad róluk!
Frappáns kis beszámoló lett, meghozta a kedvem, hogy majd sokat hallgassak is, ne csak beszéljek!